Mindenki Idióta

„Aki sokat beszél, Keveset mond”

Mindig is szerettem a szólás-mondásokat. Anyáink és apáink jól megfogalmazott életbölcsességei, mik soha el nem veszítik valóságalapjukat. Hogy mire is értem ezt?
„Hülyékkel vagyunk körbevéve”. Jómagam jobban kedvelem a mai társadalomra a buta szót. A hülye a mai ifjúsági generáció ( Nem mintha olyan öreg lennék ) egy elszlengesedett szóhasználata arra ha valaki valami fura dolgot mond, vagy beszól a másiknak. Tehát szokás követni a divatot mint ezt már itt olvashattátok. Divat lett kimondani a frankót, felvállalni önmagunkat és beszélni-beszélni mindenről amiről csak tudunk. Ez a felvállalás, a szabadság utat enged a buta emberek hangjának is, ők is kimerik mondani amit gondolnak, nagy bánatomra. Trendi lett felvállalni önmagunkat, és így bárki bármikor kimondhatja amit akar. Éppen ezért az emberek nagy része azt hiszi, hogy amit mond az úgy is van, mert megteheti. Ha én azt mondom magamról: okos vagyok, akkor az is vagyok, mert kimondhatom, mert meghallgatják. Ezt el lehet adni. A mai világ őszinteségi áradatban úszik. Őszinte vagyok mert a szemedbe mondom, hogy mit gondolok rólad. Persze az értelmes stílus mellőzésével.
A napokban is értek hasonló dolgok, bár szerencsére lepereg. Nem szólok vissza hanem csendben végighallgatom azt aki az „okos” és megmeri mondani.
Az emberi birka természet vezetett ide. Ezt lehet eladni, sokan ettől érzik magukat sikeresnek. S bár nem akarok ilyen lenni, mégis, mindig úgy érzem, legszívesebben én is beolvasnék neki. De tudom, hogy nem ereszkedhetek olyan mélyre. Ez most biztosan nagyképűnek hangzik, vagy tán én is belecsöppentem a nagy őszinteségi divatba. Mindenki döntse el maga, de szerintem rég rossz, hogy akkor vagy valaki, ha a birka tömeggel el tudod hitetni, hogy tényleg az vagy, ami. Pedig egy intelligens viselkedésbe szerintem az is beletartozik, hogy hogyan viseljük, vállaljuk, mutatjuk meg magunkat másoknak. Tisztában lehetünk az értékeinkkel, de azt hiszem minden tökéletesség (vagy valami olyasmi ) felé vezető úton kell, hogy legyen egy kis szelídség és szerénység. Mára ez kihalt, úgy látom. Érdemes lenne kicsit visszatekinteni, nemdebár...?

Sokan képesek gondolkodás nélkül belekezdeni egy témába. Azért képesek annyit beszélni, hiszen nincs a mondandójuk mögött átgondoltság és tartalom. Az ember mielőtt megszólal, általában átgondolja mit is akar mondani. A lényegét és, hogy hogyan is fogalmazza meg értelmesen. Viszont egyesek minden átmenet nélkül képesek belekezdeni a válaszba, vagy esetleg kérdésbe. Képtelenség, még észre sem veszed, és megmagyarázza a lehetetlent egy teljesen illogikus dologgal. Már-már művészi szint egyeseknél a mellébeszélés, bár ahhoz is kel egy kis rafinéria.
Lehet, hogy több idő kell ahhoz, hogy valami értelmeset tudj válaszolni, de legalább megteszed, fordítasz rá időt. Sokan mielőtt megszólalnak meg sem próbálnak a velük szemben álló helyzetébe belegondolni, esetleg a mondatai igazi értelmébe nézni. Válaszolnak arra ami először átsuhan a fejükön és lényegi nyom nélkül távozik is, csakhogy azonnal válaszolhassanak.