HTML

Mindenki Idióta

Mindenki idióta - vélemények a nagyvilágról. Néhány kritikus világszemléletű fiatal véleménye a világ apró dolgairól, kezdve attól, hogy képesek terpeszkedni az emberek a metrón, egészen addig, hogy miféle őrültségekbe képesek egyesek belevágni, mindenféle átgondolás nélkül. A trágárságot mellőzzük, a kritikát igyekszünk építő jellegűre fogni. És lehet, hogy néha nagyon úgy fog tűnni: Bagoly mondja... de a bagoly legalább kimondja...

Friss topikok

Linkblog

2009.07.03. 11:31 Gala

Hol a határ?

Nemrégiben volt a születésnapom (sokadik, nemmondommeg :) ), és ajándékba azt kaptam, amit megsúgtam, hogy jó lenne... két jegyet a Vámpírok Báljára! Olvastam, hogy lesz, és amióta elkezdték játszani, azóta meg akartam nézni. De a barátaim valahogy nem hívtak, hogy nézzük meg, és amikor én mondtam: "Jajj, én már láttam ezzel meg azzal!" Sebaj... majd elmegyek valamikor a Kedvesemmel. Rágom is mindig a fülét, hogy menjünk el erre meg arra a musicalre, előadásra, mert mindketten szeretünk ilyeneket nézni.
Nostehát végre összejött a naaaagy alkalom, és azóta nem egyszerűen odáig vagyok érte, meg vissza, hanem egy hét sem telt el, és a szöveg nagy részét kívülről tudom, a dallamokat lazán éneklem, és remélem, rövid időn belül táncolni is megtanulom, amit épp lehet, már, ha lesz róla kellően használható felvételem. Persze, alapból is úgy öltözök, hogy ha beállnék közéjük a fináléban, senkinek fel nem tűnne, hogy nem tartozom oda, max. abból, hogy esetleg nem pontosan úgy mozgok. :) A Múzeumok Éjszakáján meg is kérdezték, megyek-e a Vámpírok Báljába, hogy így öltöztem, ahogy... mondom, nem, de ez nálam átlagos viselet.

Tehát mostanság nagyon bírom a vámpírokat, mint olyat. A filmet is szerettem, amiből a musicalt írták, és életem legjobb szerepjátékait a Vampire - The Masquarade kalandokban játszottam. Más asztalihoz mondjuk nem is volt túl sok szerencsém, néhány alkalmon kívül, dehát ez van. :)

Ez a vámpír-téma persze, több helyen is előjött, példának okáért a filmekben, könyvekben. Barátnőm elrángatott a Twilight című filmre, amiről akkor azt sem tudtam, hogy miről volt szó. Nagyon tetszett, ahogy a könyv is, és nem kifejezetten azért, mert hű de lehetett csöpögni a hímnemű egyedeken (bár attól még közös erővel előkészítettük a terepet a felmosórongynak), amit megelőzött egy Anita Blake sorozat... elkezdése. (Másik barátnőm is az én, azaz a Kedesem könyvein indította el a sorozat olvasását.) Persze, az újabb részeket már nem olvasom. Abból sem. Pont azért nem, ami miatt elkezdtem ezt a blogbejegyzést.

Ma reggel, ahogy jöttem felfelé Kedvesemmel a mozgólépcsőn, a tekintetem a reklámtáblákra tévedt, amin sorra könyvek voltak... megint. A címeket nem sorolnám el, de úgy tűnik, több, mint a fele ezeknek kifejezetten vámpíros-szexelős témájú. Blöeeeee. Oké, van valami izgi abban, ha egy egyébként veszélyes pasi akar meghódítani, meg mittomén, amikor bármelyik pillanatban, egy könnyed mozdulattal meg is ölhetne, de ehelyett minden erejével véd, bizonyára erre van alapozva ezeknek a "BestSeller" könyveknek a sikere. (Gondolom, minden nap más-más könyv eladásai a legjobbak, különben hogy lenne ennyi bestseller, igaz? :) )
Viszont... ez a sok-sok, lényegében azonos témájú, perverz-fantázia könyv... nekem már sok. Kezd ilyen Romana-Júlia-mittoménmi fílingje lenni az egésznek. A női írók sorra ontják kifelé magukból az izgis szerelmes-szexelős könyveket, csak épp manapság nem a gazdag vidéki gyerekkori barát akarja meghódítani a főszereplő hölgyeményt, vagy a vadidegen, aki első látásra is álompasi volt, csak aztán valamiért nagyon utálni kellett - hát persze, különben hol lett volna a sztori, ha azonnal minden klappol?
Manapság a vámpírszerető a divat. A vámpír, akinek ellen lehet, és ellen kell állni, csaka ztán mégsem jön össze, és ahelyett, hogy kiszívná az összes vérünket, és lazán legyilkolna, inkább hentereg velünk, és gyűri a lepedőt, és még a harapása is finom és puha, és izgató, és még csak véletlenül sem válik vadállattá, hogy széttépjen, mert akkora, de akkora önuralma van!

És az a legszörnyűbb, hogy ezeket azért írják meg ennyire sikeresre, mert... van, aki elolvassa.

Csak azon filozofálok, vajon mikor válnak ezek a könyvek olyanná, minha valaki "szépen megfogalmazva" írna le egy fantasy-horror-hentai regényt, ahol brutális perverzitással erőszakolják meg huszan a főszereplőt, aki mindezt nagyon élvezi, és még többet akar. Egyik-másik jelenlegi könyv már erőteljesen hajaz a japán rajzfilmekre. Még a csápos-szörnyes verzióval is összefuthat manapság bárki a fantasy-pornó-regényekben.

Manapság csak erre izgulnak fel a nők? Nem szivesen lennék az ilyeneknek a férje... főleg, mivel emberként sosem lennék képes felvenni a versenyt egy fantáziabeli álompasi-vámpírral.

És még rám mondják a szerepjáték miatt, hogy álomvilágban élek...

Megjegyzés, magyarázat:
Hentai: Jelentése: Perverz. A japán anime filmek erotikus verzióját szokás így nevezni, tartalmi skálája igencsak széles. Általában ha már egy női mell kivillan, az már hentai, bár még a lágyabb része. Van, amelyik elsőszerelem-történettel rendelkező, lágyabb történet, van, ahol alvilágos-elrablós a történet, és a főszereplő nő természetesen az áldozat, és van, ahol már mindenféle fantáziaszörnyek perverzkednek a lánykákkal. Ezek közt elég gyakoriak azok a szörnyek, amelyek jó sok "csáppal" rendepkeznek, és persze, mindegyiknek a vége kifejezetten férfi nemiszerv alakkal rendelkezik. Ezeket nevezem én csápos-szörnyes hentainak. :)

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://mindenkiidiota.blog.hu/api/trackback/id/tr161224113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása